A Parlament épületének története
Budapest egyik legismertebb és legikonikusabb épülete kétségtelenül a magyar Országház, vagy ahogy a legtöbben ismerik, a Parlament. Ez a lenyűgöző neogótikus épület nemcsak a magyar törvényhozás székhelye, hanem a város és az ország egyik legfontosabb szimbóluma is. Ebben a cikkben bemutatjuk az épület gazdag történetét, építészeti jelentőségét és néhány kevésbé ismert érdekességet.
Az építés története
A magyar Országház építésének gondolata a 19. század második felében született, amikor Budapest kezdett Európa egyik legdinamikusabban fejlődő városává válni. 1880-ban írták ki a pályázatot, amelyet Steindl Imre építész nyert meg. Az építkezés 1885-ben kezdődött, és bár 1896-ra, a millenniumi ünnepségekre tervezték a befejezését, az építkezés végül 1904-ig tartott.
Az építkezéshez 40 millió téglát, 30 000 köbméter faragott követ és 40 kg aranyat használtak fel. Körülbelül ezer ember dolgozott a helyszínen, és több ezer az építőanyagok előállításában. Az épület teljes költsége akkori áron 38 millió korona volt, ami mai értékre átszámítva több tízmilliárd forintnak felel meg.
"A Parlament Budapest koronája, egy olyan építészeti remekmű, amely méltó a nemzet nagyságához és történelméhez." - Steindl Imre, az épület tervezője
Építészeti jellemzők
A Parlament a neogótikus építészet egyik legkiemelkedőbb példája, de reneszánsz és barokk elemeket is tartalmaz. Az épület hossza 268 méter, szélessége 123 méter, magassága 96 méter. Kívülről 88 szobor díszíti, amelyek magyar uralkodókat, erdélyi fejedelmeket és hadvezéreket ábrázolnak.
- Az épületben 691 helyiség található, köztük tanácstermek, fogadótermek, könyvtár és irodák
- A központi kupolaterem magassága 27 méter, átmérője 20 méter
- A főlépcsőház 96 lépcsőfokból áll, utalva a honfoglalás 896-os évére
- Az épületet több mint 40 kilogramm arannyal díszítették
- A belső terek díszítéséhez 152 különböző színű márványt használtak
A Szent Korona otthona
A Parlament épülete ad otthont a magyar államiság legfontosabb szimbólumának, a Szent Koronának is. A korona és a koronázási ékszerek (jogar, országalma, koronázási kard és palást) 2000 óta a kupolateremben találhatók, ahol szigorú biztonsági intézkedések mellett tekinthetők meg.
A Szent Korona több mint 800 éves történelmi ereklye, amelyet a hagyomány szerint II. Szilveszter pápa küldött I. István királynak a koronázásra. Bár a történészek vitatják ezt az eredetet, a korona kétségtelenül a magyar államiság egyik legfontosabb szimbóluma.
Érdekességek a Parlamentről
Az Országház épülete számos érdekes történetet és titkot rejt. Íme néhány kevésbé ismert tény:
- Az épület tervezése során fontos szempont volt, hogy ugyanolyan magas legyen, mint a Bazilika (96 méter), szimbolizálva, hogy az egyházi és világi hatalom egyenlő
- Az épületben 27 kaput találunk, amelyek között a 14-es számú hiányzik a babonás megfontolások miatt
- A képviselőház és a felsőház termei tökéletesen egyforma méretűek, bár ma csak az egyiket használják a parlament üléseihez
- Az épület alapjait a Duna szintje alatt helyezték el, ezért állandó szivattyúzásra van szükség, hogy ne kerüljön víz az alagsorba
- Steindl Imre, az épület tervezője, teljesen megvakult, mire a Parlament elkészült, így soha nem láthatta a kész remekművét
Látogatás a Parlamentben
A Parlament épülete látogatható, vezetett túrák keretében tekinthetik meg az érdeklődők. A látogatás során megtekinthető a kupolaterem a Szent Koronával és a koronázási ékszerekkel, a felsőházi ülésterem, a főlépcsőház és több impozáns folyosó és terem is.
A túrák különböző nyelveken elérhetők, köztük magyarul, angolul, németül, franciául, olaszul, spanyolul, oroszul és héberül is. A jegyeket érdemes előre megvásárolni, különösen a turisztikai főszezonban, amikor a látogatók száma jelentősen megnő.
A Parlament épülete nem csupán a magyar törvényhozás székhelye és turisztikai látványosság, hanem a magyar nemzet szimbóluma, amely büszkén áll a Duna partján, emlékeztetve mindenkit az ország gazdag történelmére és kulturális örökségére.
